Ezek (is) foglalkoztatják 4 évesen

Amióta vettem egy nagyon szép könyvet, ami a gyerekeknek szól a halál témájáról, azóta teljesen elmúlt a napi kérdések rohama és maga a téma is.  De 3-3,5 éves korától, volt, hogy napi, sőt 10 percenkénti téma volt a halál. Állandóan ez foglalkoztatta.
" Ha nappal hal meg egy gyerek és nincs nála az alvókája, hogy lesz? Szomorú lesz? "
"Ha nem cserélhet ruhát, piszkos lesz a ruhája és egy ruhában marad végig? "
És csak jöttek és jöttek a kérdések.  "Anya, ne halj meg előbb, mint én. Együtt legyünk, egymás mellett, amikor meghalunk. Anya, ne öregedj meg, maradj ilyen. Anya, nem szeretnék felnőtt lenni. Nem akarok felnőni. "
 És persze érezte, hogy nem csak az idősek, betegek, hanem mindenki érintett.
Szerencsére a könyvet sokszor elolvastuk és beszélgettünk róla és egyik napról a másikra elmúlt a dolog.
Na de, jött helyette a "Hogyan született és ki volt az anyukája a legeslegelső embernek, Anya?"
Hirtelen nem is tudtam mit mondani, egy 4 éves gyerektől annyira nem várt volt a kérdés.
"A legeslegelső embernek, érted, Anya, ki volt az Anyukája, ha ő volt az első?'

Nagyon okos kislány, most már tényleg nagyon kell figyelni, hogy mit mondunk neki.
Amióta megvettük neki a földgömböt, rengetegszer nézegetjük. Hogy melyik országban 'állnak most fejen', hol van hideg és meleg, melyik ország, hol van. Ma azt mondta:
"Anya, Szerbiában Magyarország a külföld, ugye? Magyarországon meg Szerbia, vagy egy másik ország, igaz?"
A múltkor azt kérte, hogy soroljam fel, hogy merre folyik a Duna. Sokat beszélgettünk az árvízről és meséltem neki a Dunáról. Lassan térképet is nézegetünk majd. Ma reggel megkérdeztem, hogy merre menjünk az oviba. Gondoltam, hogy majd azt mondja, hogy egyenesen és a kis utcán, vagy a körforgalom felé, stb. A válasz: " A Pusztaszeri úton menjünk, a Cimbalom utcán forduljunk le és utána az Eszter utcán a huppanókon menjünk, jó?"
"Persze". :))))

Megmásztam a Kékestetőt és lezártuk az évet az ovis kiscsoportban!

" Postás Pat, postás Pat, a postás és macskája, Jess"- "az egyik kedvenc mesém. Postás Pat nem csak a TV-ben, hanem Füreden is ott van, beültem mellé. "

" A szüleim nagyon büszkék rám. Mátraházától megmásztam a Kékestetőt, ami 6!!! km. Ez a legnagyobb csúcs, nem csak Magyarországon, az én életemben is. Nagyon élveztem a mászást, még a kilátóba is felmentünk és nem is voltam fáradt. Lefelé busszal mentünk. Ez a kép a sípályán készült, anya telefonjával, mert fényképezőgépet nem vittünk. Anya napokig emlegette, hogy milyen ügyes voltam. A szembejövő túrázók megálltak és ámultak, hogy 4 évesen ilyen sokat és meredek helyeken mentem."

"Az évzárón megállapították, hogy tényleg magas lány vagyok."

"Ez egy nagyon jó kép! Nagyi és Papus is eljöttek az évzárómra és nagyon büszkék voltak Rám!"

"A műsor után hintáztam és rengeteg mindent összeettem, amit egy jó évzárón csak enni lehet."

"Itt a táncpartneremmel ropjuk és éneklünk."

"A műsorunkban népi játékok, kiszámolók, mondókák, népdalok szerepeltek. Anya mindet meg szeretné tanulni, annyira tetszett neki. A csiteri, csutori csütörtököt együtt szoktuk mondani Anyával és Apával és már van saját verziónk. Az eredeti az ez:
Csiteri, csutori csütörtök, dinnyét lopott az ördög, bugyogójába rakta, nem fért be a bokorba. 
Mi, a bokor helyett azt mondjuk, hogy nem fért be a popója, meg persze átköltjük Anyával a csütörtököt más napokra és vicces szavakra."

Árvíz

2013 június, budapesti szépvölgyi úti HÉV megálló-

Csengével együtt megnéztük, hogy jött ki a Duna a medréből, milyenek a homokzsákok, hogy néznek ki a hidak ilyenkor, milyenek a margitszigeti fák. Szerencsére az áradás mostanra már véget is ért.

Összefoglalva

"Voltunk Vonyarcon,

ahol Szofi átköltözött a mi szobánkba és egymás mellett aludtunk!"

"A rózsaszínű gumisapkában és úszószemüvegben én vagyok. Az ovival jártam úszásra."

"Cseresznyeszezon van, fülbevalóm is van."

Csenge hosszabb autóutakon folyamatosan énekel, most nótát, a megfelelő öltözékben.